"A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat aktuális szintje összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Előrejelzéseink feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat." - ez szerepel a jegybank most megjelent közleményében. Ez egyébként szó szerint ugyanaz, mint egy hónappal korábban, vagyis (várakozásainknak megfelelően) a jegybank ezúttal sem orientálta a piacot a tekintetben, hogy meddig maradhat alacsony az alapkamat.
A kilenc monetáris tanácstagból nyolcan szavaztak az alapkamat 2,1 százalékra való csökkentésére. Érdekes módon még Pleschinger Gyula is, pedig ő már majdnem egy éve óvatosabb kamatpolitikát szorgalmazott. Tartást így csak egyetlen tag, Cinkotai János javasolt. A jegyzőkönyv hagyományosan kiemelt jelentőségű utolsó bekezdése nem tartalmazott meglepetést az eddigi üzenetekhez képest: a kamatciklusnak vége, de hosszú ideig lazának kell maradnia a monetáris kondícióknak.
Ma délután 3 órakor Matolcsy György MNB-elnök, Balog Ádám alelnökkel és Bártfai-Mager Andrea külső taggal rendkívüli sajtótájékoztatót tart "Iránymutatás az MNB kamatdöntéseihez" címmel. A Portfolio a helyszínről tudósít.
Az MNB holnap, azaz kedden még biztosan vág 10 bázispontot az alapkamaton 2,2 százalékra, de utána már csak legfeljebb néhány hasonló lépés következhet az előttünk álló hónapokban mind külső, mind hazai okok miatt - ez a kép rajzolódik ki a Portfolio friss elemzői konszenzusából. A szakértők szerint az "idő előtti" amerikai kamatemelés, illetve a magyar infláció újbóli élénkülése jelenti a két legfőbb kockázatot arra, hogy a vágási sorozat befejezése után az MNB az ígéretének megfelelően valóban sokáig rendkívül alacsonyan tudja-e tartani az alapkamatot. Több elemző is elismerte azonban, hogy ha az eurózóna gazdasága továbbra is "bukdácsol", akkor az EKB további lazító lépései miatt az MNB kamatvágási mozgástere akár még tágulhat is.
Heten szavaztak 10 bázispontos kamatcsökkentésre a monetáris tanács legutóbbi ülésén, derül ki a ma közzétett rövidített jegyzőkönyvből. A tartásra ezúttal csak Cinkotai János szavazott, a másik "héja", a tavaly nyár óta óvatosabb kamatpolitikát sürgető Pleschinger Gyula ezúttal nem vett részt az ülésen.
Sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre, ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja - olvasható a Monetáris Tanács kamatdöntést követően kiadott állásfoglalásában. Valóban bejött a várakozás, hogy a jegybank inkább már a tartósan fennmaradó kamatszintnek ágyaz meg.
A júniusi inflációs jelentés előrejelzésére vár a monetáris tanács - áll a ma megjelent rövidített jegyzőkönyvben. Ez a prognózis alapozhatja ugyanis meg a jövőbeni monetáris politika irányát és kommunikációját.
A tanács immár negyedszer szavazott 7-2 arányban a további lazításra.
A két "héja" ezúttal is Cinkotai János és Pleschinger Gyula voltak.
Mivel az inflációs előrejelzés bizonyosan kedvező lesz, a közlemény utalása további kamatvágásokat jelenthet.
Erre utal az is, hogy a két különutas tanácstag nem is értett egyet az előremutató üzenettel.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően 10 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatrátát a magyar jegybank. Az elemzők véleménye szerint további kamatvágások jöhetnek.
"A Monetáris Tanács a kamatcsökkentési ciklus folytatásának szükségességéről és lehetőségéről a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján, a júniusi inflációs jelentés alappályájának és kockázati forgatókönyveinek ismeretében fog dönteni." - így hangzik a monetáris tanács közleményének utolsó mondata, ami hagyományosan a kamatkilátásokat értékeli.
Nem fogja megrázni a piacot, hogy a sokáig lélektani szintnek tekintett 2,5% alá süllyed a jegybanki alapkamat. Mai ülésén a monetáris tanács tagjai elgondolkodhatnak a gyorsuló gazdaság és a rendkívül alacsony infláció közötti ellentmondáson is.
Na ebből legyen okos mindenki: "Amint a Monetáris Tanács a márciusi közleményében jelezte, az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. A következő időszakban a hazai és nemzetközi környezetben lejátszódó változások befolyásolhatják ezt a képet. A Monetáris Tanács az irányadó kamat változtatásának irányáról és mértékéről mindenkor a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján hozza meg döntését."
A bankok az állampapírok vásárlásával segíthetik az ország önfinanszírozását, az ország adósságszerkezete tovább javítható - véli a Monetáris Tanács a csütörtöki közleményében, melyben egyúttal bejelentette az új intézkedéseit. Az alábbiakban a tanács közleményét tesszük közzé változatlan formában (kiemelések tőlünk - a szerk.).
Két monetáris tanácstag (Cinkotai János és Pleschinger Gyula) az irányadó ráta tartására szavazott a legutóbbi kamatdöntő ülésen, a másik hét tag viszont a 10 bázispontos csökkentés mellett volt, így alakult ki a 2,6% százalékos alapkamat a monetáris tanács márciusi ülésén - derül ki a ma megjelent rövidített jegyzőkönyvből.
A szokásos egymondatos közleményében jelezte a Magyar Nemzeti Bank döntéshozó testülete, hogy ami ülésén a megszokott rendnek megfelelően nem tárgyalta az alapkamat kérdését.
Mai kamatdöntő ülésén 10 bázisponttal vágta a kamatot a jegybank. Ezzel holnaptól a ráta 2,6%. A piac előzetesen megosztott volt, de a szûk többség 10 bázispontos kamatvágást jósolt, a kisebbség pedig azt, hogy a jegybank leállítja a lazító ciklusát.
Ez volt a 20. kamatvágás a sorban, és mivel ezúttal az inflációs jelentés bázisán született a döntés, feltehető, hogy - hacsak valami váratlan világgazdasági sokk nem történik - nem is ez volt az utolsó.
A piaci konszenzusokban szereplõ 10 bázisponttal szemben a januárban is alkalmazott 15 bázisponttal vágott mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, így az alapkamat holnaptól 2,70%-ra változik. A saját felmérésünkben senki sem számított 15-ös vágásra, így Matolcsyék mindenkit megleptek, igaz a január végi kamatdöntési közleményben már az MNB is azt jelezte, hogy indokolt a vágás ütemének visszafogása. A mai közleménybõl az derül ki, hogy a jegybank "a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is" úgy látja, hogy "maradt mozgástér a kamatcsökkentésre", de a további lehetőségeket a márciusi döntéskor megjelenõ inflációs jelentés tükrében értékelik. Az MNB ma egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság helyzete fundamentálisan más, mint bizonyos, sérülékenynek tartott feltörekvõ országoké.
Fontosabb részletek
Varga Mihály két héten belül másodszor is „üzent” a jegybanknak a kamatdöntés kimenetelével kapcsolatban
Az MNB ma lényegében három fõbb kimenetel közül dönthetett
1. kicsit vág és további vágások lehetõségére utal, így a kamatdöntési közlemény végén alkalmazott iránymutató mondatot nem változtatja meg
2. végrehajtja a mai kis vágást az MNB, de az üzenet szerint további vágásokat csak javuló piaci környezet esetén tesz (lényegében megáll)
3. már ma sem vág a jegybank és azt jelzi, hogy ilyen lépésre csak javuló környezet esetén lehet számítani
Az MNB lényegében az első, azaz "legbátrabb" forgatókönyvet változtatta
Sőt, még csak nem is lassított a havi tempón, noha egy hónapja, jobb piaci feltételek között maga is indokoltnak tartotta
Az, hogy az MNB még csak nem is lassított, fontos üzenet a piac számára, amely a forint azonnali esésében le is csapódott
Maradt még mozgástér a további kamatcsökkentésre, de a további pályát a márciusi kamatdöntéskor megjelenő inflációs jelentéskor értékeli majd részletesen a Monetáris Tanács - mutat rá mai közleményének végén az MNB. A jegybank tehát "a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is" úgy látja, hogy "maradt mozgástér a kamatcsökkentésre" és egyúttal azt hangsúlyozza, hogy a magyar gazdaság helyzete fundamentálisan más, mint bizonyos, sérülékenynek tartott feltörekvő országoké. Az alábbiakban a Monetáris Tanács mai közleményét változtatás nélkül közöljük, a kiemelések tőlünk származnak.
Jóval több kockázattal, mint esetleges haszonnal járhat az, ha a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa mai ülésén tovább halad a kamatcsökkentés útján. Éppen emiatt érdemes lenne megállni, mert a további vágás mögött fogynak az érvek, viszont a középtávú előretekintés alapján az óvatosságra egyre inkább szükség lenne. Mindezek miatt tehát rendívül fontos a mai kamatdöntés és a hozzá kapcsolódó közlemény, amely a következő hetek magyar pénz- és tőkepiaci mozgásait alapvetően meghatározhatja.
"A 3 százalékos inflációs cél közelébe csökkentek az inflációs várakozások" és "olyan környezetben, amikor a gazdaság potenciálja alatt teljesít és az inflációs nyomás is mérsékelt, az árstabilitás középtávú elérése a reálgazdaságot támogató monetáris kondíciókat igényel" - többek között ezeket mondta a Világgazdaságnak adott mai interjúban Palotai Dániel.
