Monetáris Tanács

Itt a bejelentés: nem lassított az MNB!

A piaci konszenzusokban szereplõ 10 bázisponttal szemben a januárban is alkalmazott 15 bázisponttal vágott mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, így az alapkamat holnaptól 2,70%-ra változik. A saját felmérésünkben senki sem számított 15-ös vágásra, így Matolcsyék mindenkit megleptek, igaz a január végi kamatdöntési közleményben már az MNB is azt jelezte, hogy indokolt a vágás ütemének visszafogása. A mai közleménybõl az derül ki, hogy a jegybank "a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is" úgy látja, hogy "maradt mozgástér a kamatcsökkentésre", de a további lehetőségeket a márciusi döntéskor megjelenõ inflációs jelentés tükrében értékelik. Az MNB ma egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság helyzete fundamentálisan más, mint bizonyos, sérülékenynek tartott feltörekvõ országoké.

Fontosabb részletek

• Varga Mihály két héten belül másodszor is „üzent” a jegybanknak a kamatdöntés kimenetelével kapcsolatban
• Az MNB ma lényegében három fõbb kimenetel közül dönthetett
• 1. kicsit vág és további vágások lehetõségére utal, így a kamatdöntési közlemény végén alkalmazott iránymutató mondatot nem változtatja meg
• 2. végrehajtja a mai kis vágást az MNB, de az üzenet szerint további vágásokat csak javuló piaci környezet esetén tesz (lényegében megáll)
• 3. már ma sem vág a jegybank és azt jelzi, hogy ilyen lépésre csak javuló környezet esetén lehet számítani
• Az MNB lényegében az első, azaz "legbátrabb" forgatókönyvet változtatta
• Sőt, még csak nem is lassított a havi tempón, noha egy hónapja, jobb piaci feltételek között maga is indokoltnak tartotta
• Az, hogy az MNB még csak nem is lassított, fontos üzenet a piac számára, amely a forint azonnali esésében le is csapódott

Itt az indoklás: ezért nem lassítottak Matolcsyék

Maradt még mozgástér a további kamatcsökkentésre, de a további pályát a márciusi kamatdöntéskor megjelenő inflációs jelentéskor értékeli majd részletesen a Monetáris Tanács - mutat rá mai közleményének végén az MNB. A jegybank tehát "a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is" úgy látja, hogy "maradt mozgástér a kamatcsökkentésre" és egyúttal azt hangsúlyozza, hogy a magyar gazdaság helyzete fundamentálisan más, mint bizonyos, sérülékenynek tartott feltörekvő országoké. Az alábbiakban a Monetáris Tanács mai közleményét változtatás nélkül közöljük, a kiemelések tőlünk származnak.

Itt az ideje, hogy megálljon az MNB

Jóval több kockázattal, mint esetleges haszonnal járhat az, ha a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa mai ülésén tovább halad a kamatcsökkentés útján. Éppen emiatt érdemes lenne megállni, mert a további vágás mögött fogynak az érvek, viszont a középtávú előretekintés alapján az óvatosságra egyre inkább szükség lenne. Mindezek miatt tehát rendívül fontos a mai kamatdöntés és a hozzá kapcsolódó közlemény, amely a következő hetek magyar pénz- és tőkepiaci mozgásait alapvetően meghatározhatja.

Palotai: támogató jegybanki hozzáállásra van szükség (2.)

"A 3 százalékos inflációs cél közelébe csökkentek az inflációs várakozások" és "olyan környezetben, amikor a gazdaság potenciálja alatt teljesít és az inflációs nyomás is mérsékelt, az árstabilitás középtávú elérése a reálgazdaságot támogató monetáris kondíciókat igényel" - többek között ezeket mondta a Világgazdaságnak adott mai interjúban Palotai Dániel.

Ortodox közleményt adott ki a jegybank

Ma volt a monetáris tanács hagyományos, havi egyszeri nem kamatmeghatározó ülése. Bár a piaci helyzet az utóbbi hónapokhoz viszonyítva sokkal izgalmasabb, a turbulens árfolyammozgások sem ösztönözték a tanácsot a szokásostól eltérő közlemény kiadására.

Ez a forintesés megállítja az MNB-t

Ha a ma délelőtt látott szintek körül maradna a forint euróval szembeni árfolyama a február közepi kamatdöntő monetáris tanácsi ülésig, akkor a piac döntő többsége szerint az MNB már nem vágna tovább a kamaton - derül ki a Portfolio.hu 28 piaci szakértő körében ma végzett gyors körkérdéséből. Ez a mozgás tehát már el tudja akasztani a jegybank másfél éve tartó kamatcsökkentési sorozatát, de a piaci szereplők többsége szerint legalább 325-335 körüli euróárfolyam "kellene" ahhoz, hogy az MNB már kamatemelést hajtson végre. A szakértők döntő többsége egyébként nem hisz abban, hogy az általa a kamatemelés "küszöbeként" megjelölt árfolyamtartományt elérjük. Így tehát felmérésünk további fontos eredménye, hogy a szakértők nem tartanak akkora forintpiaci feszültségtől, ami már kamatemelésre kényszerítené az MNB-t. Az, hogy a "küszöbértéket" valószínűleg nem érjük el, összefügghet az MNB magatartásával is: a megkérdezettek negyede ugyanis úgy gondolja, hogy a jegybank már eddig is igyekezett devizapiaci intervencióval fékezni a forint esését.

Mit tehet az MNB a zuhanó forint láttán?

Külső és belső okokkal is összefügg, hogy az elmúlt napokban rohamosan gyengült a forint és ma kétéves mélypontra jutott az euróval szemben. Számos lehetősége van a magyar gazdaságpolitikának, hangsúlyosan a Magyar Nemzeti Banknak arra, hogy a kialakult helyzetre reagáljon, ha szeretne. Legközelebb február 11-én lesz előre meghirdetett, nem kamatmeghatározó jellegű ülés, amelyet egy héttel követ a kamatdöntő ülés, de a testület bármikor tanácskozhat. Az alábbiakban azokat a lehetséges lépéseket szedtük össze, amelyek mentén gondolkodhat a testület.

Gerhardt: hiba lenne, ha bármit tenne most az MNB

Bármilyen lépés a központi bank részéről most hiba lenne a feltörekvő piacokon tapasztalt árfolyam-ingadozások miatt - mondta a Wall Street Journal napilapnak pénteken Gerhardt Ferenc a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke és a monetáris tanács tagja.

Itt az első MNB-reakció a forintesésre!

A Magyar Nemzeti Bank figyeli a piaci fejleményeket és megfontolja azokat, amikor dönt a kamatokról - többek között ezt mondta Pleschinger Gyula a Reuters-nek. A jegybank Monetáris Tanácsának tagja a forint mai nagy gyengülését firtató kérdésre úgy fogalmazott, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja és eddig azon megközelítés szerint tekintett az árfolyamra, hogy az hogyan érinti az inflációs kilátásokat.

Ilyet még nem csináltak Matolcsyék

Új formában hozta nyilvánosságra a kamatdöntésről szóló jegyzőkönyvhöz kapcsolódó háttéranyagot a Magyar Nemzeti Bank. A dokumentum a decemberi makrogazdasági és pénzügyi piaci fejleményeket foglalja össze röviden.

Már ketten lassítottak volna a kamatcsökkentésen (2.)

A Monetáris Tanács december 17-i ülésén heten szavaztak a 20 bázispontos kamatcsökkentésre, míg Cinkotai János és Pleschinger Gyula csak 10 bázispontos vágást támogatott. Ők ketten a forinteszközök kamatkülönbözetének csökkenéséből fakadó kockázatokra figyelmeztettek. A jegyzőkönyvből azonban az is kiolvasható, hogy visszavehet a vágás üteméből az MNB.

Most is Pleschinger lépett volna a fékpedálra

November végén sorozatban a negyedik egymást követő kamatdöntő ülésen javasolta azt Pleschinger Gyula, hogy ne a "szokásos" 20, hanem csak 10 bázispontos ütemben mérséklődjön a Magyar Nemzeti Bank alapkamata, tekintettel a törékeny külpiaci környezetre és a magyar kockázati megítélésre - derült ki a ma délután kiadott rövidített jegyzőkönyvből. A romániai programja miatt hiányzott az ülésről Matolcsy György jegybankelnök, így az összejövetelt Balog Ádám alelnök "vezényelte le", amelyen végül 7:1 arányban arról született döntés, hogy 20 bázisponttal 3,20%-ra mérséklődjön az irányadó ráta. A jegyzőkönyv végén található, a kamatpályával kapcsolatos iránymutatást sugalló mondat a szokásos: "A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre."

Itt a döntés: újabb 20 bázispontos kamatvágás

A vártnak megfelelően, 20 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot a monetáris tanács. A mai ülés eredményeképpen holnaptól az alapkamat 3,2%.

MNB: Jöhetnek még kamatcsökkentések

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat - áll a kamatdöntés után kiadott közleményben, mely így folytatódik: a 3 százalékos inflációs cél középtávú elérése további monetáris lazítás irányába mutat. A globális pénzügyi környezet változékonyan alakul, a monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja. A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre.

Ez egyébként az utolsó bekezdés volt, ami hagyományosan a jövőre vonatkozó utalásokat tartalmazza. A teljes közlemény alább olvasható, ahogy várható volt, a tanács inflációs képe az októberi 0,9%-os árindex után tovább javult.

Független intézmény-e az MNB? Szavazzon és mondja meg Ön!

A Magyar Nemzeti Bank döntéshozó testületébe (Monetáris Tanács) a mindenkori miniszterelnök jelölése által kerülnek tagok és bár a jegybanki függetlenség jegyében a kormány nem irányíthatja a monetáris politikát mégis többször felmerült az idők során, hogy a legújabb tagok eljövetelével ez sérült. Megkérdeztük Oszkó Péter volt pénzügyminisztert és Duronelly Pétert, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatóját, hogy miként vélekednek a jegybanki döntéshozásról, illetve annak függetlenségéről.

Mondja meg Ön is! A cikk alján szavazhat.

Csak Pleschinger lassított volna az MNB-vágáson

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának október 29-i ülésén a kilenc tagból csak Pleschinger Gyula szavazott arra az eshetőségre, hogy ne a "szokásos" 20 bázisponttal, hanem csak 10 bázisponttal mérséklődjön a jegybanki alapkamat. Pleschinger már augusztus óta következetesen kitart ilyen irányú javaslata mellett. Az egyértelmű többség azonban a nagyobb lépés mellett tette le a voksát, így az irányadó ráta 3,40%-ra mérséklődött - derült ki az ülésről ma kiadott rövidített jegyzőkönyvből. A dokumentum záró mondata szerint "A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre."

Húszat vágott a jegybank

A várakozásoknak megfelelően az irányadó ráta 20 bázispontos csökkentéséről döntött ma a monetáris tanács. Ezzel az irányadó ráta (és az új történelmi mélypont) holnaptól 3,4%.

Itt a magyarázat a kamatvágásra

Inflációs aggodalom nincs, a hazai kereslet még mindig gyenge. A külső környezet változékonysága óvatosságra int, de jöhetnek még kamatcsökkentések - derül ki a monetáris tanács közleményéből, ami alapvetően a szokásos üzeneteket hordozza. A közleményt alább közöljük, a kiemelések tőlünk származnak.

Egyre mélyebbre merészkedhet az MNB a kamatvágásokkal

Két hónappal ezelőtt még 3,5%-nál, most viszont már 3,0%-nál látja a piaci elemzői konszenzus azt a határt, ameddig a Magyar Nemzeti Bank várhatóan folytatja a kamatcsökkentési sorozatát - derül ki a legfrissebb Reuters felmérésből. Abban, hogy a jegybank egyre mélyebbre merészkedhet a kamatcsökkentési ciklusban, külső és belső tényezők is szerepet játszhatnak, pontosabban erre bátoríthatják a monetáris döntéshozókat. A lépésről már a kibővülő testületben határoznak egy nappal azt megelőzően, hogy szerdán a kormányülésen már valószínűleg terítékre kerül a jegybanki szempontból is nagy jelentőségű devizahiteles mentőcsomag. Arról, hogy mit szeretne elérni a csomag keretében a kormány, legutóbb péntek reggel Varga Mihály beszélt:

Kandrács Csabát jelölték új monetáristanács-tagnak (2.)

A Magyar Államkincstár korábbi elnökét, Kandrács Csabát jelöli új monetáristanács-tagnak a parlament gazdasági bizottságának elnöke - tudósított ellenzéki képviselők elmondása alapján a fejleményről a Reuters. A hírügynökség beszámolója szerint a testület már ma meghallgatja az MNB-PSZÁF összevonás nyomán a jegybank új alelnökének jelölt Windisch Lászlót is. Kandrács jelölését a délelőtt folyamán Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke is megerősítette.